anyai megérzésből ötös: kisfiú érkezik :-)

Bár még igen az elején tartok ennek az anya-dolognak, nem is igazán tudom még hova tenni, de egy biztos: a megérzésem nem hagyott cserben, ugyanis a tegnapi uh-n teljes nagyságában megmutatta magát a kisfiam (Úristen, de furcsa ezt leírni). 99%, azt mondta az orvosom. Persze a párommal madarat lehet fogatni.
Töredelmesen bevallom, de csak halkan, nehogy meghallja a pici, hogy pár röpke pillanatig csalódást éreztem. Nem kislány.
Így tudom, Gabanyu mit éreztél. De persze nagyon örülök neki, és tudom, hogy ő lesz majd az örök szerelem. Sőt, már most is az. Zalán. Csak ne lennék ilyen érzékeny mióta babát várok...

Persze, hogy ne legyen tökéletes a pillanat, a nőgyógyászom közölte, hogy a kb. 1 hónappal ezelőtti rákszűrést meg kell ismételni 2 hónap múlva, mivel volt (?) valamilyen gyulladásom, ami miatt nem tudták értékelni, mivel ilyenkor ez nem megy. Nagggyon örülök neki, frusztrál is a dolog, utána is néztem, de már megint csak a hülyeséget csinálom, így ma kicsit nyűgös is vagyok. Olyannyira zavart a dolog, hogy fel is hívtam ma a keresztanyámat, aki ugyebár az asszisztense, és kérdeztem, hogy nem-e kell ezt ilyenkor kezelni, vagy valami? Azt mondta, hogy nem, és emiatt tényleg ne aggódjak, meg más miatt sem, és ne csináljam ezt. Könnyű mondani.
Persze nem én lennék, ha nem tennék egy csavart a dologba, és tegnap vettem egy Lactofeel hüvelygélt, ami az esetleges bakteriális fertőzések megelőzésére / kezelésére szolgál és kockázatmentesen alkalmazható terhesség során. Tegnap kaptam róla egy ismertetőt az orvostól, mert a következő rákszűrés előtt kell alkalmaznom egy hétig, hogy ne fedje el ismét a lényeget az esetleges gyulladás.
És mivel az még 2 hónap, és a gélnek nincs semmilyen hátulütője, és szeretek biztos ami biztos alapon mindent megtenni az ügy érdekében, ezért most bevetek egy kúrát. A megérzéseim amúgy is tutik. Mint tudjuk :-)