2011. július 19., kedd

mindig van valami

Ugye ahogy a legelején írtam, a blog írásakor már a 15. hetet taposom, ezért igyekszem gyorsan, de nem a teljesség igénye nélkül összefoglalni a terhességem eddigi főbb állomásait.
Tehát miután pozitív lett mind a ... tizenvalahány tesztem, alig vártam az első uh-t. Ahogy írtam már, a teszteket a nem várt előtt csináltam. Kb. 1 hét múlva viszont elkezdtem barnázni. Nagyon nem örültem a pecsételésnek, utánanéztem mi lehet, mindenféle rémisztő és megnyugtató dolgokat olvastam, de mivel úgy gondoltam, hogy erre a problémára nem az interneten fogok megoldást találni, hívtam Andit (az orvosomat).
Azonnal induljak, pont rendel.
Persze míg várakoztam, kb. 3x kaptam idegösszeroppanást, de amint beléptem a magánrendelőbe, egyből elszállt minden idegességem, köszönhető ez a családias hangulatnak és a pozitív energiának. A tesztjeim persze abszolút nem érdekelték a doktornőmet, de én ragaszkodtam hozzá, hogy megnézze. Büszke voltam rájuk.
Ekkor voltam 5 hetes és 4 napos.
Megvizsgált, semmi eltérőt nem tapasztalt, aztán jött az uh, természetesen az imádott hüvelyi uh. Internetes "tanulmányaimból" tudtam, hogy egy fekete kört (petezsák) kellene látnunk, és benne egy kis pontot, jó esetben kis pulzáló akármivel. Ott volt. Ahogy az meg van írva. Ekkor a CRL már 2 mm volt. Óriási gyerek.
A petezsák 13 mm. 1 élő iu. grav. Enyém. Anyám!

A barnázásra Utrogestant kaptam, és itt szeretném kifejteni az ezzel kapcsolatos elméletemet.
Ugyebár a barnázást nagy valószínűséggel sárgatest elégtelenség okozta, azaz progeszteron hiány. Ez csak feltételezés, mivel nem történt most vérvétel, viszont a teherbeesés előtt igen, ami szintén alacsony progeszteron szintet igazolt (0,64 nmol/L).
Egy kérdésre még nem sikerült választ kapnom: miért nem lehet minden kismamát elküldeni vérvételre az első pozitív terhességi teszt után, amiből kiderülhetne, hogy van-e bármilyen, a terhességet veszélyeztető problémája??? A leggyakoribb a sárgatest-elégtelenség, amit gyönyörűen lehet orvosolni pl. Utrogestannal. És akkor nem lenne a rengeteg, egy nőt testileg-lelkileg megtörő, korai terhesség során bekövetkező vetélés.
Egyéb hormonális problémákba, pajzsmirigy működési zavarba már nem is mennék bele.
A nővérem 2 babáját veszítette el, a mai napig nem derült ki, hogy miért, ugyanis semmilyen utógondozás, kutatás nem történt.
Más persze a természetes szelekció, amikor az egyébként beteg babák halnak el.
Szóval ezt nem értem, de nem is ez most a téma.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése